Anita és Reni története
Anita a világot váltja meg minden nap az állatorvosi rendelőben, ahol asszisztensként dolgozik, Reni a párkapcsolatban „éli meg magát”. Kiegészítik egymást és olyan elfogadóak egymással, amilyen – vallják – csak egy nő tud lenni egy másik nővel. Reninek sosem voltak kétségei szexuális orientációját illetően, Anitának azonban Reni az első női partnere. Három éve vannak együtt.
A beszélgetés során megosztják, hogyan találtak egymásra, és miként alakult ki köztük a kötődés az első találkozásaik alkalmával. Anita megosztja, hogy kapcsolatuk előtt férfi partnerei voltak, míg Renáta már gyermekkora óta tisztában volt az orientációjával. Mindketten hangsúlyozzák, hogy kapcsolatukban nagy szerepet kap az egymás iránti tisztelet és önazonosság. Úttörő jellegűnek érzik, hogy Magyarországon ilyen nyíltan mernek beszélni szexuális orientációjukról…
Péter története
Péter, állatorvos. Harminchárom éves és kiegyensúlyozott, mivel nyíltan vállalja homoszexualitását a világ-, a családja- és elsősorban önmaga előtt. Nem volt ezzel soha problémája, de nem volt egyértelmű számára még tinédzser korában, hogy a fiúk vonzzák. Aztán egy kapcsolat, egy határozott férfival egyértelűsítette, hogy csakis egy (másik) férfival tudja elképzelni a párkapcsolatot.
Beszélgetés másságról, az LMBTQI közösségről és az önelfogadás útjáról, amelyen Péter, egy 33 éves állatorvos megosztja saját tapasztalatait. Péter beszél a gyermekkori felismerésekről, amikor először érezte, hogy különbözik másoktól, és a nehézségekről, amelyekkel szembe kellett néznie az önazonosság útján. Hogyan próbálta meg elfogadni saját szexualitását egy sokszor konzervatív környezetben, hogyan formálódott önképe, és milyen szerepet játszottak ebben barátok és közösség. Rámutat arra, hogy a társadalmi előítéletek, a család megjegyzései és a személyes félelmek komoly akadályokat jelentenek, de hangsúlyozza, hogy fontos ezen felülkerekedni és elfogadni önmagunkat.
Orsi története
Ebben az érzelmekkel teli és őszinte rádióműsorban egy fiatal leszbikus lány, Orsi, osztja meg személyes utazását önmaga felfedezése felé. A hallgatók betekintést nyerhetnek abba, hogyan fedezte fel szexualitását, hogyan birkózott meg konfliktusokkal, társadalmi elvárásokkal, és hogyan kezdte meg az első lépéseket afelé, hogy elfogadja másságát. A műsorban beszél arról, mikor és hogyan jött rá, hogy a saját neméhez vonzódik, milyen volt szembesülni ezzel a felismeréssel egy olyan világban, ahol a heteronormativitás a megszokott. Hogyan találkozott először olyan lányokkal, akik hasonlóan éreztek, milyen tapasztalatok érték az első leszbikus kapcsolata során, milyen kihívásokkal nézett szembe, amikor párt keresett, milyen tapasztalatai voltak az online ismerkedéssel, vagy épp a meleg közösségben való helykereséssel. A műsor egyaránt foglalkozik a személyes és társadalmi szintű küzdelmekkel: hogyan sikerült a család és barátok körében is felvállalnia magát, milyen támogatást vagy épp ellenállást tapasztalt, és milyen hatással volt minderre a közösségi elfogadás és a változó társadalmi hozzáállás.
A hallgatók érzelmileg mély történeteket hallhatnak arról, milyen nehézségekkel járhat a leszbikusság felismerése és megélése, valamint arról, milyen erő és bátorság szükséges ahhoz, hogy valaki felvállalja önmagát és megtalálja helyét a világban.
Szülők az LMBTQI Emberekért
Kamasznak lenni semmilyen körülmények között sem egyszerű és könnyű. Magunk mögött hagyva a gyermekkort, a saját társas környezetünk, önmagunk, identitásunk megértésére irányuló vágyunk szükségletté válik. A testi változásokkal párhuzamosan újra kell értelmeznünk saját magunkat, keressük helyünket a világban, el kell gondolkodnunk, milyen életpályát, hivatást választunk magunknak. Fokozottan nehéz ez az időszak azon fiatalok számára, akik felismerik magunkban a saját nemükhöz való vonzódást, vagy saját biológia nemüket elkezdik idegennek érezni. Ezek teljesen természetes folyamatok, és a jól működő társadalmakban a kamaszok rengeteg segítséget kapnak a különböző szociális és segítő intézményektől, saját közvetlen környezetüktől, hogy megtalálhassák önmagukat, s ne az életüket tönkretevő frusztrációk bontsák le jövőjüket.
Kamasznak lenni soha nem könnyű – szülőnek lenni pedig talán még nehezebb. Amikor gyermekünk pedig valamilyen módon eltér a többségi társadalomra jellemző, általános és megszokott vonásoktól (másképp észlel, másképp gondolkodik, aktívabb, érzékenyebb…), akkor a kevésbé jól működő társadalmakban aligha számíthat intézményi segítségre – a családok, barátok egymást támogatva segítik egymást. Jelenleg Magyarországon így van ez az LMBTQI közösség tagjaival is.
Gyémánt Ágnessel és Láng Lászlóval, a Szülők az LMBTQI Emberekért és a Támogató Szülői Csoport alapítóival beszélgettünk.
Önelfogadástól a gyerekvállalásig… Miképpen élnek, élhetnek együtt meleg párok?
„A coming out-ot megelőzi egy önmarcangolós hosszabb-rövidebb szakasz, amely néhány naptól akár több évig is eltarthat, amíg valaki saját magával rendbe kerül, hogy ő saját magát minek tartja. – Itt jó, ha nem marad egyedül… – Nagyon fontos, hogy ne maradjon egyedül. Ugye az a probléma, hogy jelenleg a mai magyar társadalom, és a társas környezetünk nem úgy van berendezkedve, hogy nagyon sok támogató embert lehessen találni ezen az úton. Nem vagyunk olyanok, akiknél egy ilyen kérdést… mert hogy ez még egyébként lehet Á is és B is… nagyon nehéz ezt a kérdést jól feltenni bárkinek…”
„Úgy működik, hogy van bennünk rengeteg alaptalan félelem a saját felvállalásunkkal kapcsolatban. Tehát nagyon sokan úgy gondolkodunk erről, hogy a legrosszabb… ilyenkor mindenki minket el fog utasítani. És egy, két, három emberen keresztül megerősödik az, hogy márpedig bevállalható.”
Faix-Prukner Csillával és Rózsa Krisztiánnal a meleg párok természetes, hétköznapi történeteiről beszélgetünk, mindarról, ahogyan viszonyulnak önmagukhoz, a környezetükhöz, a családjukhoz, a munkatársaikhoz, vagy akár az örökbe fogadáshoz, a gyermekvállaláshoz.